Törmelékanyagból készült pénisz
A szemölcsök eltávolítása fagyasztással
Bolygó torzította porgyűrű A csillagászok az infravörös tartományban üzemelő Spitzer-űrtávcső segítségével egy régóta ismert fehér törpét, a G jelű objektumot vizsgálták. A fehér törpék a Napunkhoz hasonló, de nyolc naptömegnél feltétlenül kisebb tömegű csillagok fejlődésének végállapotát jelentik.
A csillagok fősorozati élete során belsejükben évmilliárdokig stabil energiatermelés folyik, majd a fúziós üzemanyag kimerülésével felfúvódnak, ún. Ennek során a csillag bekebelezi a közelében található anyagot - a születése során létrejött bolygórendszert, vagy az annak keletkezéséből visszamaradt törmeléket.
A sztratoszférába rontott a félelmetes hamufelhő
Pontosan azonban nem tudjuk, mi maradhat meg a csillag körül korábban keringő égitestek csoportjából. Törmelékanyagból készült pénisz óriás fázis alatt megnő a csillag anyagkibocsátása, időnként egész külső burkát ledobhatja. Ettől csökken a tömege, aminek következtében távolodnak a körülötte keringő égitestek. A törmelékanyagból készült pénisz végállomásaként a csillagból egy forró, kompakt objektum, egy fehér törpe marad hátra.
Szélsebes hamufelhőként zúdult alá a perzselő halál
Ennek belsejében már nem folyik fúziós reakció - felgyülemlett belső hőjét kisugározva lassan kihűl. Az elmúlt évek felfedezései szerint a csillagkeletkezés során jelentős mennyiségű por és törmelékanyag marad a születő csillag körül - ebből alakulnak ki később a bolygórendszerek.
A Naprendszer példájából tudjuk, hogy a bolygórendszer peremén sok törmelékanyag marad vissza apró égitestek formájában üstökösmagok, Kuiper-objektumok. Ez a zóna már nem áll össze nagyobb égitestekké, és fagyott, apró objektumok "raktárának" is tekinthető. Ilyen törmelékgyűrűt sok más csillag körül sikerült már kimutatni.
- Mennyire megnövelhető a pénisz
- Lifestyle - Page of | Offline Magazin
A csillagok körüli poranyag annak infravörös sugárzása alapján detektálható könnyen. A fősorozati pályafutását, mintegy millió éve befejezett G jelű fehér törpénél, már régebben tapasztaltak olyan infravörös többletsugárzást, amely az objektum körüli poranyagtól ered.
A Spitzer-űrtávcső érzékenységének köszönhetően ez alkalommal sikerült is meghatározni a por összetételét. A sugárzás spektrumának vizsgálata a naprendszerbeli üstökösökéhez hasonló ásványi összetételt mutatott, ezen belül sok szilíciumkristály látszott.
Ezek mérete arra utal, hogy nem nagyobb bolygók, hanem kisebb égitestek összetevői lehettek.
A távolabbi pályákon keringő törmelékanyag - üstökösök, kisbolygók vagy külső bolygók - azonban túlélhették a csillag haláltusáját, és az egykori bolygórendszer maradékaként, még most is ott keringhetnek.
A csillagászok szerint az észlelt poranyag egy széttépett üstökösből eredhet, amely ebből a külső törmelékfelhőből került a csillaghoz közeli pályára, ahol a sugárzás és az árapály erők hatására darabokra esett. Alternatív, ám igen bizonytalan magyarázatként felmerül egy második bolygókeletkezési hullám is, amelyet a csillag összeomlásának lökéshullámai indítottak el.
Ez esetben tehát az égitest körül, korábbról visszamaradt anyag talán ismét elkezdett bolygókká kondenzálódni, és amit látunk, az a bolygókeletkezés második hullámának "füstje".
